Felnőtté válás

Eltelt félév mióta elvesztettünk két számunkra nagyon fontos embert. És felnőtté vált az Uram. Mert nézzük hát, mikor az ember 18 éves úgy gondolja övé a Világ, hiszen nagykorú, már senki ne szabja meg mit tegyen. Pedig jó esetben akkor még ott áll mellette az a két ember akinek az életét köszönheti, a szülei. Aztán optimális esetben már igencsak élete derekán jár, mikor el kell engednie, el kell temetnie Őket. Persze tudom, hogy vannak akiknek jóval kevesebb közösen eltöltött idő adatik meg, hiszen oly törékeny az emberi test. lélek. És azt is tudom, hogy a természet rendje, hogy a gyermek temesse el a szüleit, és még véletlenül sem fordítva. Az úgy nagyon nem jó!! De látom, és nap mint nap tapasztalom, hogy ténylegesen csak a szülei elvesztése után lesz felnőtt az emberből. Szóval száz szónak is egy a vége: szeressétek szüleiteket míg van rá módotok. Próbáljátok türelemmel viseltetni szokásaikat, és minél több időt töltsetek együtt, mert sajnos eljön az a nap, mikor már nem lehet többet!