Végre megérkezett a várva várt tavasz, és a fényképezőgép akkumulátorom is.
Ahogy ígértem, - mert hát a jó kisdobos betartja amit ígér, hoztam fényképet is. De kicsit olyan vagyok, mint a magyar népmesékben az egyszeri lányka, hoztam is meg nem is. (mutatom is meg nem is)
Ez az egyik:
Nekem kicsit túl harsány, annak ellenére, hogy még mindig nem használok mesterséges színezéket.
Összetevői: elszappanosított kókusz olaj, ricinus olaj, olíva olaj, méhviasz (ettől már most olyan, mintha hetek óta kész lenne, pedig még csak alig múlt egy hete, hogy csináltam), kecsketej, rózsaszín agyag, kármin, és egy csepp titok, amitől zöld lett. Ha nem változik barnássá, elárulom! Sajnos a természetes növényi színezékek idővel fakulnak, vesztenek színükből Jah és az illata egy igazi mixi: geránium, levendula, pici citrom, és pár csepp lótusz virág.
Mivel már sötét van, ezért nem természetes fényben készült a kép, igyekszem holnap, ha az időjárás engedi, világosban is csinálni róla képet.
Kivittem a kertbe "sétálni" és modellkedni! Szóval ilyen a színe, de tényleg. :-)
Van az úgy, hogy egy kicsit elkalandozik az ember elméje, pláne ha már egy "kész recept" is rendelkezésére áll az élet nagy kérdéseinek ügyében. Nekem egy ideje ezek kavarognak:
https://www.youtube.com/watch?v=EtvSPsBTZoo
Nagyon szeretem! A zene, a szöveg, egy olyan egység ami utánozhatatlan, és tökéletes! - szerintem :-)
És itt egy másik kedvenc is:
https://www.youtube.com/watch?v=uvtGpPkom_g
Mindkét dal a "Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról" című örökbecsű színdarabból van.
Jah és azért lassacskán érkeznek a tavaszi szappanok is, csak momentán feladta a fényképező gép akkumulátora magát, és várjuk hozzá a következőt, így nem tudok képeket készíteni. (mert én még nem vagyok "okostelefonos", csak egy egyszerű buta, ámde telefonálásra tökéletes készülék tulajdonosa)
Már többször megcsináltam, de eddig sose próbáltam. Nem nagyon szoktam kenni magam, viszont csinálni, kísérletezni, és aztán mások örömének, visszajelzésének örülni nagyon szeretek. De most eljött a pillanat és elkezdtem használni. És tényleg nagyon jó. Jó a bőrömnek, és fincsi is,- bár ez nem az elsődleges szempont.
Mézes, csokis ajakír, ami nem színez, nem kell tőle megijedni!
A karácsonyi ajándékom/ajándékunk egy felújított fürdőszoba lett. Az eredeti ötlet, hogy kicsit újítsuk már fel, - mert lassan nagykorúvá válik, és hiába sikálom a fehér fugákat, azok már lassan inkább el tűnnek, csak hagyjam már őket békén - volt, de aztán szépen kiteljesedett a projekt. Nem csak, hogy új csempe, és falfestés hozott változást, hanem, hogy lett egy fürdőkabinunk is. De nem kell ám valami nagy hűha dologra gondolni, - bár alább fényképek is lesznek- a legegyszerűbb, számunkra legpraktikusabb, és legolcsóbb megoldást választottuk. Épp az ünnepek előtt héten lett kész, szóval, majdnem a fa alá is betehettük volna. És azóta is nagy a szerelem. Mint egy barátunk mondta, hogy hát igen nektek van fürdőkultúrátok. És tényleg. No de ám nem erről akartam ám mesélni, hanem arról, hogy mióta elkezdtük használni, kerestem a megoldását a zuhanykabin tisztán tartására. Mert, hogy ugye úgy szép, ha nem vízcseppes, de az akril nem szereti a maró cuccokat, meg legyünk kicsit zöldek is. No sok-sok apró betűs (de olyan igazán bolha méretű) termékleírás átböngészése után megvettem egy szórófejes tisztítószert. Ezen az egy fajtán van csak jelzés rajta, hogy zuhanykabinhoz is jó. Kipróbáltam és tényleg tök jó! Csili vili csinnadratta, - az első zuhanyhasználatig. Mert utána bizony ott maradtak a vízcseppek, némi szappanhab maradék, és,- hát szóval 2-3 nap után megint lehetett volna pucolni. Örült módjára keresgéltem, olvasgattam blogokat, tanácsokat, fórumokat, hogy ezt mások, hogy oldják meg. És végül is megtaláltam azt a megoldást, amit most már 2 hete használunk, tökéletesen bevált, és tényleg elég zöld. De szó szerint! :-) Az úgy volt, hogy valamely drága, - imába foglalom a nevét blogon olvastam a mikrószálas kendők használatáról. Ő szinte mindent, mindenhol ezzel takarít. Eljutottam a lidibe, és örömmel konstatáltam, hogy jé itt is van ilyen, nem is olyan eszeveszett áron. 2db volt 4-500,-Ft. (szóval nem több ezer). Rögtön vettem is kétfajtát. De egyenlőre a zöld, apróbb szálú nálunk a befutó. Szóval fürdés után áttörölgettük vele a zuhanyt. Majdnem jó volt, de többször kellet kicsavarni, meg némi csík azért maradt. Szóval finomítani kellett még az ötleten. És akkor jött az ablaklehúzó, mint kisegítő eszköz. No most kettejük kombinációja tökéletes! 2 hete megpucoltam a zuhanykabint fele ecet, fele víz keverékével, és azóta az utolsóként fürdő pár mozdulattal ragyogóvá tudja tenni a kabint. Az egész macera nem több mint 2-3 perc. Először is az ablaklehúzóval le kell a nagyja vizet húzni/söpörni, majd ezzel a zöld "csodával" szárazra törölni. És higgyétek el, hogy működik! (de aki nem hisz járjon utána) :-)
Se vízcsepp, se szappan hab nyom, semmi. Tökéletesen csillogó felület. Az akril kád, kimosására, pedig barátosnőm tanácsára egyszerű konyhai mosogató szert és egy kiszanált fürdőszivacsot használok. Neki már tizensok éve akril kádja van, és a mai napig hófehér, újszerű állapotban van, pedig nap-mint nap öten használják. És, hogy lássátok is, hogy miről mesélek:
És a csodafegyverek:
Valamely este történt az alábbi szösszenet.
Kb fél nyolc felé csöng Ember mobilja. Felveszi, majd a következő beszélgetés zajlik.
-..... vagyok és a víz fogyasztási szokásairól szeretnék érdeklődni. (ezt ugye nem hallottam, csak mesélte)
- Nem iszunk vizet, csak bort, viszontlátásra!
és letette a telefont. No már most értem én, hogy telemarketing, meg mindenféle, na de azért ne este! Bár munkaidőben se!
Emlékeim szerint titkos a száma, de ennek utána fogok érdeklődni, és ha eddig nem az volt, akkor mindenképpen módosítjuk.
Igen tudom, hogy tél van, és igen, tudom, hogy a természet rendje, de én ezt a hátam közepére sem kívántam. Ma ez a kép fogadott reggel a konyha ablakomon kinézve. És a cím nem arra utal, hogy ezentúl gasztro bloggá fogok alakulni - bár főzni és sütni, és úgy amblokk vendégeket fogadni nagyon szeretek- ez a ma reggeli kilátás volt.
ÁÁÁ legyen már április, és lehessen héderelni a kertben!
Lehet, ha nem városi lány lennék, hanem valahol vidéken telnének napjaim, ahol a hó tényleg fehér, és ropogós, vagy akár bármi közöm lenne a téli sportokhoz, azon kívül, hogy az óriás sánc ugrást szeretem a tv-ben nézni, akkor akár örülhetnék is neki. De itt a városban, latyakban, koszban nem buli. Egy előnye van, hogy jó levegőt hozott, és bár már mindenhol trutyi van, de azért jól esik sétálni. (aztán persze bejönni a jó meleg lakásba sem egy utolsó dolog) Szóval nekem köszönöm ennyi elég is volt! :-)
A mai bejegyzés nem szappanos. Néhány karácsonyi képet hoztam még. Először is az ajtódíszünket mutatnám meg.
A második egy asztaldísz amit csak úgy "összedobáltam", mert az adventi koszorú 24.-re eléggé elhagyta magát, viszont nem akartam dekoráció nélkül hagyni az asztalt.
És végül egy kép a karácsonyfánkról:
Elég nehéz volt róla jó fényképet csinálni, ráadásul a háttér és az idei szín kombináció eléggé "üti" egymást, de nekünk nagyon tetszett még így is.
